Olaszi Óvoda
Szervezeti és Működési
Szabályzat
2018.

1. Általános rendelkezések
1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja
A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó
rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Megalkotása a
Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján
történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény
szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket
jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és
feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális
és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.
A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények,
kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
2011.évi CXCV. tv. Az államháztartásról
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
32/2012. (X.8.) EMMI- rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének
irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
1357/2011. (X. 28.) kormányhatározat az építésügyi szabályozás ésszerűsítéséről és az ehhez
kapcsolódó szabványok felülvizsgálatáról
2012. évi I. törvény a Munkatörvénykönyvéről (Mt.)
229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
végrehajtásáról
26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

1.2 A szervezeti és működési szabályzat megtekintése
Jelen szervezeti és működési szabályzatot az óvodás gyermekek szülei, az intézmény
közalkalmazottjai és az óvodában munkát vállalók, valamint más érdeklődők megtekinthetik
az óvodavezető irodájába munkaidőben.

1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya elfogadása,
jóváhagyása
A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzat, vezetői utasítások
betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára: a pedagógus munkakörben
foglalkoztatott óvodapedagógusokra, a nevelőmunkát segítőkre, a szülőkre, az óvodába járó gyermekekre és az óvodában munkát vállalókra nézve kötelező érvényű. A szervezeti és
működési szabályzat az intézményvezető aláírásával lép hatályba, és határozatlan időre szól

2. Az intézmény feladat ellátási rendje
Tevékenységi besorolás:
Alaptevékenységi szakágazat: 851020 Óvodai nevelés
Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok
TEÁOR Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok
562912 Óvodai intézményes étkeztetés
851011 Óvodai nevelés. ellátás
851012 Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása
851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás
889921 Szociális étkeztetés
Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által
megbízott óvodavezető látja el.
Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt tagintézménnyel nem rendelkezik.
OM azonosító száma: 202095
Megnevezése: Olaszi Óvoda
Székhelye: 7745 Olasz Kossuth Lajos utca 109/3
Törzskönyvi azonosító száma: 556585
Adószám: 15556583-1-02
KSH statisztikai számjel: 15556583-8510-322-02
Foglalkoztatási viszonyok: közalkalmazotti jogviszony
megbízásos jogviszony
Működési körzete: A fenntartó önkormányzatok lakókörzete
Csoportok száma
Maximális gyermeklétszám: 50 fő
– Az intézmény irányító/ felügyeleti szervei:
Az alapítói jog gyakorlója Belvárdgyula Községi Önkormányzat, Birjáni Önkormányzat, Hásságy Község Önkormányzata, Magyarsarlós Községi Önkormányzat, Olasz Község Önkormányzata
Fenntartó megnevezése: Olaszi Óvoda Intézményfenntartó Társulás

Közös fenntartás alapításának ideje: 2013. január 01
– Alapító okiratának száma, kelte:2013.01.01
A fenntartó önkormányzatok:
Olasz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2013.(01.08.)
Hásságy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2013.(01.08.)
Birján Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2013.(01.14.)
Magyarsarlós Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2013.(01.08.)
Belvárdgyula Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2013.(01.08.)
hagyta jóvá az Olaszi Óvoda jelen alapító okiratát.

– Az óvoda jogállása
Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermek
neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik.
Az óvoda a gyermek két és féléves /hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő
intézmény, ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Német nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda.

Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő és a 32/2012.
(X.8) EMMI rendelet- a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveinek figyelembevételével a nevelőtestület által elfogadott és az intézményvezető által jóváhagyott helyi óvodai pedagógiai program alapján folyik. Vállalkozási tevékenységet nem folytat.

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői

3.1 Gazdálkodási jogköre

Önállóan működő költségvetési szerv.
Az intézmény pénzügyi, gazdálkodási feladatainak ellátására kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv neve, székhelye:
Szederkényi Közös Önkormányzati Hivatal 7751 Szederkény, Kossuth L. u.1.
Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt
előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások,
felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkoztatásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a
munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a Hivatal gazdasági ügyintézők
érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a házipénztár kezelésére jogosultak. Az
intézmény vezetője kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkezik;
ellenjegyzésre a Polgármesteri Hivatal közgazdasági csoport vezetője jogosult. Ellenjegyzési
jogával élve aláírásával igazolja, hogy a kiemelt előirányzatok feletti rendelkezés gazdasági
szempontból jogszerű, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll.

3.3 Az intézményi étkeztetés biztosítása

Az intézmény, tálaló konyhát működtet. Az étkezési díjat – az étkezési nyersanyag-norma
alapul vételével – a jogszabályok és a fenntartó határozata rögzíti. A Gyermekek védelméről
és a gyámügyi igazgatásról szóló 1995. évi XXXI. törvény 148. §-ban meghatározott családok
gyermekei a normatíva 50%-át fizetik, vagy ingyenesen vehetik igénybe.

4. Az intézmény szervezeti felépítése

4.1 Az intézmény vezetője
4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az
intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a
munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben,
amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és
munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt
egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője
felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének
működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a
nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és
gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi
vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet
rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok
miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés
elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell
szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul
értesítenie kell.
A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét
esetenként az intézmény más munkavállalójára átruházhatja.
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az
óvodavezető, távollétében a megbízottja.

4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend
Az óvodavezető döntési és egyéb jogait (pl.
felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik.

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai
Az óvodavezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.
Az óvodavezető közvetlen munkatársai:

nevelőtestület tagjai
Az óvodavezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az
intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen
munkatársai az óvodavezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel

4.3 Az intézmény vezetősége
4.3.1 Az intézmény vezetősége, mint testület – konzultatív, véleményező és javaslattevő
joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek
képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a közalkalmazotti tanács
vezetőjével.
4.4.3 Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott
iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult.
Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése
Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai
feladatok végrehajtásának ellenőrzése az óvodavezető feladata. Az intézményben az
ellenőrzés az óvodavezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez
rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait
az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri
leírása teremti meg.
A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk
kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és
egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:
a pedagógusok.
A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy
azok másolatát az irattárban kell őrizni.
A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell
meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség a meghatározó elem.
Minden nevelési évben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:
a csoportokban folyó nevelőmunka ellenőrzése (óvodavezető)
a csoport naplók folyamatos ellenőrzése, (óvodavezető)
az igazolt és igazolatlan hiányzások ellenőrzése, (pedagógusok)
az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése (óvodavezető)
a munkaidő kezdésének és befejezésének ellenőrzése. (óvodavezető)

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok
5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai
Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló –alapdokumentumok határozzák meg:
az alapító okirat
a szervezeti és működési szabályzat
a pedagógiai program
a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi
dokumentumok:
a tanév munkaterve (kiegészítve az éves beszámolókkal),
egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

5.1.1 Az alapító okirat
Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az
intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát, a
fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

5.1.2.A pedagógiai program
A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató
munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény
számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.
Az óvoda pedagógiai programja meghatározza:
Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az óvodában folyó
nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében
meghatározottakat.
a közösségfejlesztéssel, az óvoda szereplőinek együttműködésével kapcsolatos
feladatokat,
a pedagógusok helyi intézményi feladatait
a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység
helyi rendjét,
A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az
érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat.
A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, a fenntartó, és az SZMK
véleménynyilvánításának figyelembevételével válik érvényessé. Az óvoda pedagógiai
programja megtekinthető az óvodavezetői irodában.
Az óvodavezető munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgál a pedagógiai
programmal kapcsolatban.

5.1.3 Az éves munkaterv
Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok
figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a
nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok
időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.
Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a nevelőtestületi
értekezleten kerül sor. A nevelési év helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek
elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a fenntartó véleményét. A munkaterv egy
példánya a nevelőtestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét
az óvodai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok
kezelési rendje
5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési
rendje
Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén
tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az
irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása
az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések
az október 1-jei pedagógus és gyermek lista
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az
óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A
dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön
e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai
rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott
személyek férhetnek hozzá.

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére
A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI
rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe.
A rendkívüli események megelőzése érdekében az óvoda vezetője
esetenként, a dajkák a mindennapi feladatok végzésekor kötelesek ellenőrizni, hogy az
épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e.
Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek
személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.
Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak:
5.4.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal,
vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal
bejelenti az óvoda legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót.
5.4.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz történik
5.4.3 Az óvoda épületében tartózkodó gyermekek és munkavállalók az épületet a tűzriadó
tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel
ellentétes utasítás hiányában – a közeli játszótér. Az óvodapedagógusok a náluk lévő
dokumentumokat mentve kötelesek a csoportokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó
gyerekeket haladéktalanul megszámolni, a gyermekek kíséretét és felügyeletét ellátni, a
gyermek csoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.
5.4.4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles
bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben
tartózkodni tilos!

5.4.5 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet észlelő munkavállaló
törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több
tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.
5.4.6 A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik.

6. Az intézmény munkarendje

6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása
Az intézmény vezetője délelőttös munkarendben a csoportban tartózkodik 13 óráig, délutános munkarendben 10 órától. Egyéb munkáját az óvoda szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látja el.

6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása
Az intézmény pedagógusai –heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti
munkaidőkeret első napja mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó
munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok
számával arányosan számítandó ki. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra,
de nem haladhatja meg a 12 órát.
A pedagógusok napi munkaidejüket – a csoportnapló, a munkaterv és az intézmény havi
programjainak szem előtt tartásával – határozzák meg. Az értekezletek, fogadóórák napján
8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a
munkaidőre vonatkozó előírásait a napi munkaidő-beosztás alapján határozza meg.

6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése
A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató
munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben
dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:
a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,
a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.
6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak
a teljes óvodai felügyeletet magába foglaló foglalkozások megtartása
differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.),
A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez
kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező
tevékenységnek számít a foglalkozások előkészítése, adminisztrációs feladatok.

6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők
a tevékenységekre való felkészülés,
a gyermekek munkájának rendszeres értékelése,
tehetséggondozás, a gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
óvodai kulturális, és sportprogramok szervezése,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
kirándulások, óvodai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
óvodai ünnepségeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
nevelés nélküli munkanapon az óvodavezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,
óvodai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
gyermekek kísérése az autóbuszon vagy a buszhoz
csoportszobák, folyosók rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

6.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok
meghatározása
A pedagógusok a munkaidő foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az
óvodában kötelesek ellátni:
a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike
a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, q
pontokban leírtak.
Az intézményen kívül végezhető feladatok:
a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, q
pontokban leírtak.
Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint
határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az óvodán kívül végezhető feladatok
ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési
törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött
munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus
maga dönt.

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét az óvodavezető állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény
feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni.
Az intézmény pedagógusai a fenti alapelv betartása mellett

javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

6.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel a foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén
(illetve a nevelés nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni.
A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap,
de legkésőbb az adott munkanapon 7.00 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének
, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A
táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az
irodában.

6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az óvodavezetőtől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a foglalkozás elhagyására.

6.3.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával
összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az
intézményvezető adja.

6.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy a gyermekek fejlődését rendszeresen értékelje, valamint a szülők számára visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről.

6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje
A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt
kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.
A munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők:
6.3.7.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor
hatályos jogszabályi előírások követésével – az óvodavezetője készíti el.
6.3.7.2 Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidő nyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat az óvodavezetőhöz
köteles eljuttatni.
6.3.7.3 A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 40 óra, ennek
túlteljesítésére és alulteljesítésére sincs lehetőség.
6.3.7.4 A hatályos belső rendelkezések szerint munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi
munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő
összegzésénél 40 órának kell kijönnie.
6.3.7.5 A Mt. szerint biztosítanunk kell 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki
munkakezdésétől legalább 6 órát munkában tölt.

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje
Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok
betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja
meg. Munkaköri leírásukat az óvodavezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend

összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az óvodavezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával
történik.

6.5 Munkaköri leírás-minták
Óvodánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása
van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.

6.5.1 Az óvodapedagógus munkaköri leírás-mintája
A munkakör megnevezése: óvodapedagógus
Közvetlen felettese: az óvodavezető

Legfontosabb feladata: a gyermekek személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának
folyamatos fejlesztése.
Nevelői tevékenysége és életvitele
Fogadja az érkező gyerekeket, érdeklődik a gyerekek állapota felől, segít nekik bekapcsolódni a kialakult játékba
Nyugodt, kiegyensúlyozott légkört teremt a csoportba
A busszal érkező gyerekeknek segít átöltözni, táskájukat, üzenő füzetüket átnézi
Megismerteti és megszeretteti a német nyelvet és hagyományokat
A busszal távozó gyerekeket kikíséri a buszhoz, meghatározott időben kíséri a gyermekeket a buszon.
munkáját, az erkölcsi-etikai normáknak megfelelően végzi, mindennapi nevelői munkája mintául szolgál
kollégáiról, munkatársairól a gyermekek és szüleik előtt tisztelettel és megbecsüléssel beszél
családközpontú szemléletet képvisel, azt kifejezésre juttatja munkájában és szavaiban
együtt halad az úton a nevelőközösséggel, tanítványaival, felelős a gyermeki és
szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,
bizalmasan kezeli a kollégákkal, a csoportokkal és az óvodával kapcsolatos
információkat, és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi
követi a pedagógiai programban lefektetett nevelési folyamat személyes nyitottságon, pozitív gondolkodáson alapuló nevelési módszereit
részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra építő kapcsolatok, a családias és otthonos légkör megteremtésében, a gyermek csoportoknak az óvoda életébe történő bevonásában
A főbb tevékenységek összefoglalása
megtartja a változatos tevékenységeket biztosító foglalkozásokat,
feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,
megírja a tématerveket,
munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik,
a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos vezetői utasításra lépheti túl,
legalább 10 perccel a munkaidő kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,
nyilvántartja a hiányzó és az étkező gyermekeket,
rendszeresen értékeli a gyermekeket, szüleiknek visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről,
javaslatot tesz az óvodai munkaterv pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,
részt vesz a nevelőtestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,
előkészíti, ill. elkészíti a szükséges szemléltető eszközöket,
bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,
felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,
folyamatosan végzi a gyerekek felzárkóztatásával, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,
elkíséri a rábízott gyermekeket az óvodai- községi ünnepségekre, stb.
a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az óvodavezetőnek vagy a vezető helyettesnek.

Járandósága

a kinevezésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér
a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok

6.5.5 A pedagógiai munkát segítő dajka munkaköri leírás-mintája
A munkakör megnevezése: óvodai dajka
Közvetlen felettese: az óvodavezető
Kinevezése, munkaideje:
határozatlan időtartamra,
munkabére kinevezése szerint
Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása
az óvoda vezető közvetlen utasításai szerint jár el az épület
takarítási munkálataiban
autóbuszhoz kíséri a gyermekeket, kísér az autóbuszon
napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó csoportszobákat, mosdókat,
öltözőket, padlózatukat felmossa,
napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket
naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat,
szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket
mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja
az épület állandó tisztán tartását
szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a
villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket
napi gyakorisággal takarítja a gyermek és óvónői asztalokat és székeket,
szükséges esetben az asztalok lapját fertőtleníti
kötelessége a termekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edény
rendszeres ürítése, tisztítása
porszívózza a szőnyegeket
szükség szerint öntözi a csoportszobában és a folyosón, valamint az udvaron
lévő virágokat
nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi
folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását,
a nagytakarítások időszakában – a többi dajkával közösen – az óvodavezető
utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását
a használaton kívüli termekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a
vízzel, elektromos energiával
folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során
keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a
vezetőknek

Járandóság
a kinevezésében meghatározott munkabér,
a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban
rögzített védőeszközök

6.8 Az intézmény nyitva tartása, az óvodában tartózkodás rendje
Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész
éven át folyamatosan működik.
Üzemeltetése a fenntartó önkormányzatok által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel.
A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyerekek elhelyezésére vonatkozó
igényeket, és a szülőket a zárást megelőzően tájékoztatni kell.
Az óvoda reggel 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, 16.30
óráig van nyitva.
Az óvodát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában –
zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján –
az óvodavezető ad engedélyt.
A köznevelési intézménnyel közalkalmazotti munkaviszonyban és tanulói jogviszonyban nem
állók (kivéve a gyereküket kísérő szülők, családtagok és a fenntartó képviselőit) –
vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak
az épületben. Az épületbe való belépésükkor a vezetőhöz kell kísérni őket, hogy jelezzék,
milyen ügyben jelentek meg az óvodában.

A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt
egyeztetés szerint történik.
Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető
engedélyezi indokolt esetben.

6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
6.9.1 Az óvodaépületet címtáblával, kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót.
Az óvoda minden munkavállalója és kisgyermeke és szülei felelős:

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,
a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,
az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
az energiafelhasználással való takarékoskodásért,
6.9.2 A gyerekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel
használhatják. A csoportszobák, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a
házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása a gyermekek és a
pedagógusok számára kötelező.
6.9.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak
az óvodavezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve az óvoda udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt–
a szülők, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az
intézményben és az óvodán kívül tartott rendezvényeken a dohányzás és az egészségre káros
élvezeti cikkek fogyasztása tilos!
Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás
tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az
intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény
munkavédelmi felelőse.

6.11 A gyermek balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok
A gyerekek számára minden nevelési év elején óvodapedagógusaik tűz-, baleset-,
munkavédelmi tájékoztatót tartanak, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek
megfelelő szinten – felhívják a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató
során szólni kell az óvoda közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről
is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a pedagógusok aláírásukkal igazolják.
Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a gyerekek és szüleik
számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek
valamely tevékenységet (pl. kirándulás, színházlátogatás,). A tájékoztatást a foglalkozást
vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.
A gyermek balesetek bejelentése pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem
jelenti a megtörtént balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a
kormányhivatalnak történő megküldését az óvodavezető által megbízott munkavédelmi
felelős végzi digitális rendszer alkalmazásával.
A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-,
munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi
felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát
dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.
A pedagógusok az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön
engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető
hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz
használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök
korlátozás nélkül használhatók.

7. Az intézmény nevelőtestülete
7.1 Az intézmény nevelőtestülete
7.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény
pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb
tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény
valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató
munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.
7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a
nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben
és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és
javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

7.1.3 Az intézmény pedagógusai megkapják a
munkájukhoz szükséges szakkönyveket és egyéb kiadványokat. Beszámolóik elkészítéséhez
laptopokat biztosítunk, melyeket az óvodában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos
munkáltatói engedéllyel – a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges
engedély a laptopok és más informatikai eszközök, a pedagógiai programban szereplő
rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor.

7.2 A nevelőtestület értekezletei
7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:
tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,
tájékoztató és munkaértekezletek ,
nevelési értekezlet (évente legalább egy alkalommal),
rendkívüli értekezletek (szükség szerint).
7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges
problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az óvodai
életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a
nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény vezetője szükségesnek látja.
A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet
az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig
jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá.
7.2.3 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével –
nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott
személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén
az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába
kerülnek.
7.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az óvodavezető által kijelölt napon
tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az óvodavezető vezeti.
Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az óvoda valamennyi
dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni.
A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti
egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a
nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az óvodavezető
adhat felmentést.
7.3 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai
A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a
munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az óvoda vezetője. A kiemelt
munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy
az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett
szempontok szerint – minden év júniusában osztja szét az óvoda vezetője.
A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést – a pedagógusnap alkalmából – azok a
pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak:
7.3.1 Óvodapedagógusi munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:

sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,
munkáját magas színvonalon végzi,
eredményesen, egyéni képességeiket figyelembe véve, differenciáltan készíti fel
gyermekeit az iskolai tanuláshoz szükséges fejlettségi szintre
szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,
aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,
rendszeresen részt vesz a projektnapok szervezésében és lebonyolításában,
kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,
eredményes gyermekvédelmi tevékenységet végez.
7.3.2 Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:
részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és
bevezetésében,
részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú
munkájában.

7.3.3 Folyamatosan részt vesz
a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló
gyermekek fejlesztésében
befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,
7.3.4 Az óvodai csoportban munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:
következetes munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és
konzekvensen megköveteli,
eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,
jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,
adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,
7.3.5 Széles körű nevelési időn kívüli tevékenységet végez, azaz:
rendszeresen részt vállal az óvodai rendezvények előkészítésében és szervezésében,
azokon rendszeresen megjelenik,
érdeklődési területének megfelelően részt vállal a gyerekek szabadidős programjainak
szervezésében,
részt vesz az óvoda arculatának formálásában,
kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.
A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből részesedhetnek az óvoda
nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg differenciált mértékben a fentebb ismertetett
szempontrendszer alapján kerül kiosztásra.
Egy esztendőre kizárhatja az óvoda vezetője a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben
részesülők köréből azt a pedagógust:
akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,
akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő
végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény vezetője,
A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok
alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:
az illető pedagógus fizetési besorolása,
címpótlékban való részesülése,
illetménypótlékban való részesülése (munkaközösség-vezetői),
állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való
részesülése.

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje

8.1 Az óvodaközösség
Az óvodaközösség az intézménybe járó gyermek, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és
kuratóriumi tagjainak, valamint az óvodában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.
8.2 A munkavállalói közösség
Az óvoda nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti- munkavállalói
jogviszonyban álló dolgozókból áll.
Az óvodavezető – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi

óvodai közösségekkel tart kapcsolatot:
szülői munkaközösség,
alapítvány kuratóriuma

8.3 A szülői munkaközösség
Az óvodában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZMK).
Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:
saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,
a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke,
tisztségviselői),
a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,
Az SZMK munkáját az óvoda tevékenységével az SZMK koordinátor hangolja össze. Az
együttműködést koordináló óvodapedagógust az óvodavezető bízza meg egy tanév
időtartamra. A SZMK vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZMK
véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény vezetője
felelős.
Ha a szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a
kérést az óvodavezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban
vagy írásban. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek
nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A
meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia. A gyermekek nagyobb csoportját a
házirend határozza meg.
Ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka
eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető
gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével
megtárgyalja.

8.4. A szülők, érdeklődők tájékoztatásának formái
8.4.1 Szülői értekezletek

A csoportok szülői értekezletét az óvodapedagógusok tartják. Az óvoda, nevelési évenként
legalább két szülői értekezletet tart. Összevont szülői értekezletet az óvodavezető hívhat
össze.
8.4.2 Fogadóórák
Az óvoda valamennyi pedagógusa– a házirendben meghatározott időben tart fogadóórát, ezen
kívül szükség esetén a szülőkkel egyeztetett időpontban.
Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke pedagógusával, akkor erre telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpontegyeztetés
után kerülhet sor.
8.4.3 A szülők írásbeli tájékoztatása
Az intézmény a faliújságokon kitett írásos közleményekben tájékoztatja a szülőket a
fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy
héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt.
8.4.4 Az óvodai dokumentumok nyilvánossága
Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:
alapító okirat,
pedagógiai program,
szervezeti és működési szabályzat,
házirend.
A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok a vezetői irodában és a folyosókon, szabadon
megtekinthetők, illetve megtalálhatók az óvoda honlapján. A hatályos alapító okirat a
www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az
óvodavezető vagy az általános vezető helyettes adnak tájékoztatást. A házirendet minden
óvodásunk szülei számára a beiratkozást követően az első félévben, illetve a házirend
lényeges változásakor átadjuk.

8.5. A külső kapcsolatok rendszere és formája
8.5.1 Az előzőekben említett szervezeteken kívül az óvoda rendszeres munkakapcsolatot tart
a gyerekek iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi
ellátást a Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó
biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi
és Tisztiorvosi Szolgálat végzi.
A kapcsolattartást az óvoda vezetője biztosítja az alábbi személyekkel:
az óvodaorvos,
a védőnő,
az ÁNTSZ
8.5.1.1 Az óvodavezető és az óvodaorvos kapcsolatának rendszere
Az óvodaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.)
NM-rendelet szerint végzi.
Az óvodaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az óvodába járó
gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5)
bek.) alapján.
Az óvodaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény vezetője. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az óvodavezetőjével.

8.6.1.2 Az óvodaorvos minden nevelési évben elvégzi a következő feladatokat

Az óvodás gyermekek folyamatos egészségügyi felügyelete, évente egy alkalommal
történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§
(5) bek. előírja a gyerekek rendszeres egészségügyi ellenőrzését).
A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a gyermek gondozásba vétele a
26/1998. (IX.3.) NM-rendelet alapján.
A gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba
való besorolást a nevelési évet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat
oka később következett be.
Ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását.
Sürgősségi eseti ellátást végez.
Gondoskodik a gyermekek egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok
vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a kisgyermekek
a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra
beutalót biztosít a kicsiknek, szüleiket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt
követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre.
A csoportok szűrését követően kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal és a gyógy
testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a gyermekeknél
tapasztalt rendellenességekre.

8.9.1.3 A védőnő feladatai
A védőnő munkájának végzése során együttműködik az óvodaorvossal. Elősegíti az
óvodaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a
gyerekek egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket,
leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás,
testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).
A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény vezetőjével és a pedagógusokkal.
Végzi a szükséges egészségnevelő munkát, előadásokat tart az óvodapedagógusokkal
együttműködve.
Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő
Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).
8.9.2 A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével
kapcsolatos feladatok.
A gyermek és ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek
végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f
bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz
meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi
rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és
hatóságokkal. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az
óvodavezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
megállapítása érdekében.

9. A gyermekek ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok
9.1 Az óvodai hiányzás igazolása
A hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a
hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az
alábbiakban.
9.1.1 A szülő köteles a gyermeke távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint
igazolni. Az igazolásokat az óvodapedagógus a nevelési év végéig köteles megőrizni.
A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:
a szülő előzetes írásbeli, vagy szóbeli kérelmére,
b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását,
9.2 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése
A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének
előírásai szerint történik.
9.2.1 A tanköteles korú és az óvodáztatási támogatásban részesülő gyermek esetében:
első igazolatlan nap után: a szülő értesítése
az ötödik igazolatlan nap után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése
a 10. igazolatlan nap után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a
másodpéldányt az irattárban kell őrizni)
10 igazolatlan napnál több hiányzás esetén a tanulói jogviszony megszüntetése
Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai
úton is ki kell küldeni, az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az
igazolatlan mulasztás következményeire.

10. Az intézményi hagyományok ápolása
10.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai
Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda
hírnevének megőrzése, öregbítése az óvodaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A
hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a
nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.
10.2 Az ünnepek megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával
kapcsolatos feladatok
Az ünnepségek megrendezésének alapelvei:
Feleljen meg az életkori sajátosságoknak,
Magas érzelmi tartalma legyen,
Gondosan megtervezett és megvalósított formai jegyeket tartalmazzon.

Az anyák napja, valamint az iskolába menők búcsúztatása nyilvános. (éves munkatervünk
szerint néha a gyermeknap, a karácsony és a farsang is nyitott) Ezekre a szülők meghívást
kapnak, akik más vendéget is hozhatnak.
A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában:
Farsang
Húsvét
Gyermeknap
Mikulás
Karácsony

A népi hagyományok ápolása körében történik:
A jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése
A különböző Világnapokról (madarak és fák napja, Víz-világnapja, Földnapja, stb.) való
megemlékezés,
Nemzeti ünnepeinkről életkoruknak megfelelően megemlékezünk és bekapcsolódunk a
községi rendezvényekbe.

A csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek név-és
születésnapjáról.

11. Záró rendelkezések
11.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja
a fenntartó és a szülői munkaközösség véleményének kikérésével.
11.2 Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további
rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés,
bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok
tartalmazzák. E szabályzatok, mint óvodavezetői utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül
módosíthatók.
A hatályba léptetett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni:
Az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal,
akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit.
Az SZMSZ -ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára
kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.
A fenti –módosításokkal egybeszerkesztett és mellékleteket is tartalmazó – Szervezeti és
Működési Szabályzatot az Olaszi Óvoda nevelőtestülete a 2018.
szept-03 .-án megtartott határozatképes értekezletén ..100 %-os
szavazataránnyal elfogadta. Ezt a tényt az óvodavezető és a választott jegyzőkönyvvezetők
aláírásukkal tanúsítják.

Olasz, 2018. szept.03. Lévai Anikó óvodavezető